 |
|
eau-de-la-reine-de-hongrie (aqua
reginae Hungariae)
|
 |
|
Eau de la Reine d’ Hongrie
|
Kutatásom összegzése:
A Magyar parfümvíz
története érdekesebb és izgalmasabb mint vártam. Már amikor belevágtam tudtam
hogy mind a receptúrának, mind az eredetnek vajmi kevés köze lehet a jelenleg
közszájon forgó változatokhoz. Minya Viktória alkotása nagyon messze van a valóságtól,
mint az az állítása is, hogy bármelyik Piast Erzsébethez lenne köthető.
Egyrészt az összetevők közt az egyetlen esélyes virág a rozmaringvirág,
másrészt a két legelső feljegyzés, amire leginkább hivatkoznak, egy rendkívül sanyarú
sorsú királynét emleget. Praevotius abban téved hogy egy szentet keres az Árpád-házi királyok
leszármazottai között, Marie Meurdrac pedig az Izabella néven lovagolva
tesz felelőtlen kijelentéseket, a dátumot mindketten a tévesen beazonosított
királynő kilétéből veszik, pedig hogy forrásuk közös lehetett az a szövegekből
egyértelműen kiderül. A két feljegyzés összefésülhető ha tudjuk hogy volt egy
királynénk akit bár Izabellának hívtak a magyar udvarban felvette helyette a
nagy köztiszteletnek örvendő Erzsébet nevet.
 |
|
Voici une recette d’Eau de la Reine de Hongrie.
|
Hogy miért csúsztattak a szerzők? Talán inkább csak
a saját szájízük szerint magyarázták a történetet, ma már tudjuk hogy Praevotius-nak
az volt a dolga hogy az Árpád-házi szentekhez köthető jó cselekedeteket
összeírja, így hát beemelte a már akkor méltán híres parfümöt is a repertoárba.
(Erre utal: Rapaics Raymund: A magyarság virágai, 1932.) Marie
Meurdrac következtetésében nincs történeti valóság, egy a budai várban 1652-ben
íródott levelet emleget, ekkor a török hódoltság időszakát élték, legfeljebb a
szultána írhatta volna, a magyar királynő pedig Gonzaga Eleonóra (1630–1686) volt,
a Habsburg III. Ferdinánd német-római császár oldalán, de őt ha emlegették azt
csak császárnőként tették, tehát nem csak a név nem stimmel! Marie Meurdrac
csak a saját térfelét akarta erősíteni, hátha becsusszan a miénk elé egy francia
parfüm, és sorol is sokat, de M. Chastrette professzor is hozzátesz még jó
néhányat 2008-ban. (L'Eau de la Reine de Hongrie– Histoires de grands parfums
anciens et moins anciens – M. Chastrette, Professeur émérite à l'Université
Lyon 1.) Mindenesetre nem nehéz bizonyítanunk, hogy mindkét alapvető hivatkozás
tévúton jár a főszereplő azonosításának tekintetében. Amúgy volt egy Izabellánk,
Erdély úrnője de jó 100 évvel korábban és már ekkor sem a budai várban, életrajzára
más sem húzható rá.
Anjou Izabella IV. (Kun)
László feleségeként a legnehezebb sorsú királynék közé tartozik, férje a szeretőjével
élt, ráadásul pogány szokások szerint, így gyermekük nem született, élete
utolsó éveiben kolostorba vonult. Ez érdekes adat mert 14 évvel élte túl férjét
és mégsem házasodott újra, nagyobb valószínűséggel kérhették feleségül idősebb
korában mint a Piast Erzsébeteket. Tény hogy nem élt túl sokáig (40-43 év), de
a 72 év kiugróan magas kor volt abban a korban, ez senkire sem illik csak az
első Piast Erzsébetre. Lehet fordítási hiba is, illetve érdekes egyezés hogy
1272 körül Izabella már élhetett a budai várban is, azt például tudjuk hogy
1285-ben a tatárok elől Budára menekült. Tehát egyetlen adatunk van ami nem
stimmel, az összes többi megfelel a legendáknak.
Végezetül: mindkét feljegyzés kulcsfontosságú nekünk
hisz legalábbis igazolja hogy, valós történetről van szó, van egy ősforrásunk
ami keringett Európában, és most talán sikerül az ellentmondásokra is magyarázatot
adnom.
 |
hungary water eau de la
reine d'hongrie perfumeshrine
|
Több
évszázadon át a kor előkelőségei közt a Magyar víz, más néven Királynévíz,
franciául, Eau á la Reine de Hongrie volt a legdivatosabb parfüm.
A történeti
hűség tekintetében rendkívüli a zűrzavar, komoly külföldi kutatók állítják
határozottan hogy Erzsébet magyar királyné 1370-ben nem élt, pedig de, pont
akkor élt az a hölgy akihez a későbbi források hozzáidomították a történetet, de
a vitának nincs értelme, mert épp annak bizonyítékára bukkantam rá, hogy egy
senki által meg nem nevezett királynénk lesz végül a befutó.
Először is
leszögezném hogy ahány forrás annyi első receptúra, néhányat jelölök, a többit
a felhasznált irodalomban megtalálod, ez vonatkozik főhősnőnkre is, hisz több
lehetséges Erzsébet királynénk van:
Lehetséges
főhősnőink:
1. Łokietek (Piast) Erzsébet magyar
királyné (1305-1380) Károly Róbert felesége.
2. Kotromanić
Erzsébet
(Kotromanics) Erzsébet
(1339 vagy 1340 – 1387 körül) Nagy Lajos felesége.
Anyai
ágon mindkét királyné a lengyel királyi házból a Piast- házból származott,
ezért gyakran nevezik is így akár mindkettőjüket. Bár a legenda
egyes elemei nem illenek bele az egyikőjük életútjába sem.
3.
Árpád-házi Szent Erzsébet
(Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai
Szent Erzsébet) (1207-1231) II. András magyar király és Merániai Gertrúd
lánya (úgy bizony a Bánk Bán királynője). Talán nem helyes feltételezés, mert
korábban élt, mint azt a legenda mondja, továbbá nem is volt igazi királyné, de
lehetett lánya, Zsófia brabanti hercegnétől született unokája Erzsébet is. Vagy
akár Árpád-házi Boldog Erzsébet (1255 körül – 1313 után), vagy Árpád-házi
Erzsébet magyar királyi hercegnő (Buda, 1292-1338) magyar királyi hercegnő,
domonkos apáca. III. András magyar király és Fenenna kujáviai hercegnő egyetlen
leánya, az Árpád-ház utolsó sarja férfiágon.
4.
Utolsóként említem a szerintem
legvalószínűbbet: Anjou Izabella, más néven Erzsébet (olaszul
Isabella d'Angiò) (1261 vagy 1264 – 1304) Anjou királyi hercegnő, magyar
királyné, IV. László felesége. Eredeti neve Izabella volt, melyet a magyar
udvarban a magyarosabb Erzsébetre cserélt fel.
E két utolsó Erzsébet királyné
története keveredhetett össze a fennmaradt legendában a két Piast Erzsébettel,
a cikk végén elméletemről részletesen írok.
 |
|
Vintage
Fragonard Eau de Hongrie Eau de Toilette EDT Original Box 6.7 oz. Paris
|
Mindenesetre a tény hogy már 1370 környékén megjelent a királynévíz a legenda szerint Magyarországon kívül is - amikor V. Károly francia király vásárolt magának belőle - azt mutatja hogy keletkezése korábbra tehető mint az Anjou királyok feleségei. (John George Hoyer szerint a receptúrát Erzsébet királyné saját kezével írta, és még mindig őrzik a bécsi császári könyvtárban, de sajnos nem lehet tudni hogy melyik fiókban keressék. Az utókor inkább ad hitelt Hoyernek mint nem, hiszen az évszázadok folyamán többen is látták a receptúrát.)
A
legenda szerint a királynét köszvény kínozta, az első üveg rozmaring párlat
ennek enyhítésére készült. A szert egyrészt fájó csontjaiba dörzsölte, másrészt
az arcát mosta vele, valamint naponta egy pohárkával fogyasztott is belőle. Állítólag
egész életében használta, és ez segített megőrizni a vonzerejét és egészségét,
még idős korában is. De a parfüm eredetét több romantikus történet is övezi, egy
másik legenda szerint a királynak annyira tetszett a királyné illata, hogy
végül ezért kérte meg a kezét.
A királynévíz évszázadokon át ismert volt egész
Európa területén egészen a 18. századig, a kölnivíz megjelenéséig töretlen
népszerűségnek örvendett. Éppen ezért az évszázadok során rendkívül sok
típusával találkoztunk, minden valószínűség szerint a korábban gyógyászati célú
párlatot, később kezdték el parfümként használni. Nehéz szétbontani az egymásra
rakódott rétegeket, de a többféle típusra mutathat az is hogy első említései
között megtaláljuk a Magyar hölgy vize elnevezést is, tulajdonképpen a reumára,
köszvényre való párlatot a népi gyógyászat is használta, hiszen ismert
gyógynövényekről volt szó. Minden bizonnyal ez lehetett az amit a királynék
belsőleg is fogyaszthattak, viszont a parfüm amit V. Károly vásárolt már inkább
a több összetevős frissítő virágos-citrusos-mentás változatot valószínűsíti.
Hozzátenném hogy kutatásaim alapján elhanyagoltak
egy fontos tényezőt: nem pusztán rozmaringról hanem konkrétan ennek virágáról
van szó, ami jelentős különbség tekintve hogy a rozmaring hagyományos
felhasználási formája a fiatal hajtásokból nyeri alapanyagát, a virág
felhasználása minden de nem szokványos, tehát rendhagyó és különleges
receptúráról van szó amit jócskán félreértelmeztek eddig, mindjárt igazolom is:
„A
királynévíz – más növényi olajokhoz hasonlóan – nem csak illatosításra volt
alkalmas, hanem a gyógyászatban mint orvosságot is használták. Az akkori orvosi
receptek mind szájon át, mind külsőleg történő alkalmazását (mosakodás)
javasolták. A legősibb recept szerint úgy készült, hogy friss rozmaringot (és
valószínűleg kakukkfüvet) borpárlatban desztilláltak. Későbbi változatokba már
levendula, menta, zsálya, majoránna, kosztusz (boldog asszony mentája),
narancsolaj és citrom is került.
Az első értékes leírás Nicholas Culpeper gyógyszerészkönyve (1683) nyomán maradt az utókorra.
A
királynévíz számos mesében feltűnik, mint pl. a Grimm fivérek
Csipkerózsikájában, amikor a királylányt mély álomba zuhanásából királynévízzel
próbálják felébreszteni sikertelenül.”(Wikipédia)
„A királynévíz vagy magyar
víz (franciául: eau de Hongrie
vagy eau de la Reine de Hongrie)
volt az első európai alkohol bázisú parfüm és orvosság. Megjelenése a 14.
század végéhez köthető. A legenda szerint a parfüm Erzsébet magyar királyné
parancsára készült el. A recept dokumentálása a 17. század közepére tehető, így
az összetevők és azok aránya az évszázadok alatt elhomályosodott. A kérdéses
királyné Piast Erzsébet (1305-1380) lehetett, bár a legenda egyes elemei nem
illenek bele az ő életútjába. Elképzelhető, hogy az
1346-50 között dúló nagy bubópestis-járvány idején állították össze először,
talán a füvesasszonyok tapasztalatait is felhasználva.”(Wikipédia)
Említett recepttel kapcsolatban eddig egy
hivatkozást találtam: Nicholas Culpeper, The English Physician, 1657.
A recept első nyilvános dokumentálása 1666-ban
Hannoverben történt meg, Joannes Praevotius, páduai orvostanár munkájában: „R. Aqua vitae quater passate part. 3.
Summitatum et florum Rosmarini part. 2.” Magyarul: rozmaringszesz,
előállítva két rész rozmaringból és három rész alkoholból.
Beckmann
is idézi a szöveget John Prevot-tól (a
fenti orvostanárról lehet szó) (d. 1631), megjelent 1656-ban (Selectiora Remedia multiplici usu
comprobata, quae többek secreta medica jure recenseas).
"For the gout in the hands and the feet. As the wonderful virtue of
the remedy given below has been confirmed to me by the cases of many, I shall
relate by what good fortune I happened to meet with it. In the year 1606 I saw
among the books of Francis Podacather, of a noble Cyprian family . . ., a very old breviary, which . . . he said . .
. had been presented by St. Elizabeth,
queen of Hungary, to some of his ancestors. . . . In the beginning of the book
he showed me a remedy for the gout written in the queen's own hand, in the
following words, which I copied:--
'I Elizabeth, queen of Hungary, being very infirm and much troubled with
the gout in the seventy-second year of my age, used for a year this receipt
given to me by an ancient hermit who I never saw before nor since; and was not
only cured, but recovered my strength, and appeared to all so remarkably
beautiful that the king of Poland asked me in marriage, he being a windower and
I a widow. I however refused him for the love of my Lord Jesus Chrsit, from one
of whose angels I believe I recieved the remedy. The receipt is as follows:
Take of aqua vitae, four times distilled, three parts, and of the tops
and flowers of rosemary two parts; put these together in a close vessel, let
them stand in a gentle heat fifty hours, and then distil them. Take one dram of
this in the morning once every week, either in your food or drink, and let your
face and diseased limb be washed with it every morning.
It renovates the strength, brightens the spirits, purifies the marrow
and nerves, restores and preserves the sight, and prolongs life.'"
Ezt a
forrást használták leginkább a később fordítók, a lenti idézett is.
Az
Oxford English Dictionary, online verzió a következő találatokat adja a „Hungary
water” szócikkre:
„1698 VANBRUGH Prov. Wife V. vi, Your
bottle of Hungary water to your lady. 1706 PHILLIPS (ed. Kersey), Queen of
Hungry Water, a Spirit of Wine fill'd with the more essential part of
Rosemary-flowers. 1727-41 CHAMBERS Cycl.,Hungary Water,..a distilled water,
denominated from a queen of Hungary, for whose use it was first prepared;..made
of rosemary flowers infused in rectified spirit of wine, and thus distilled.”
Tehát látható hogy itt már a legelső említésekben a
rozmaring virágát hangsúlyozzák mint alapanyagot!
Erzsébet királynő kiléte:
Az
az idős királynő aki a Praevotius szerint a Magyar parfümvíz meggyógyított nem Árpád-házi
Szent Erzsébet lehetett hanem Anjou Izabella (Erzsébet) magyar királyné.
„Ennek a víznek különös története van.
Praevotius azt írja, hogy ezt a receptet egy breviáriumban olvasta, amely a
Ciprus-szigetéről származó Podacatro nemesi család egyik tagjának, Ferencnek
volt tulajdona, kinek könyvei között 1606-ban látta meg az ügyes páduai orvos.
A breviárumba a receptet saját kezűleg írta „Sancta Elisabetha, Hungariae olim
Regina”, aki maga is csodálatos úton jutott hozzá. „Én Erzsébet, a magyarok
királynéja, midőn 72 éves koromban kínos köszvényben fetrengék és ezzel az
alább megírt orvossággal esztendőig éldegélnék, amelyre engem egy remete
tanított volt, akit sem előbb sem utóbb soha többé nem láttam, csakhamar
javulásomat éreztem, annyira, hogy minden tetemeimben megvidultam s mintegy
egészen megifjodtam, arcomban megszépültem, úgyhogy még a lengyel király is
megkéretett feleségül, midőn mindketten özvegységben élnénk, de ezt cselekednem
az én uram Jézus Krisztushoz való buzgó szeretetem nem engedte, akinek angyalától,
úgy hiszem, kaptam ezt az orvosságot.”
(Sajnos történeti háttér nem
nagyon támasztja alá a fenti történetet, hiszen Károly Róbert 3. felesége ért
meg szép kort, így egyedül ő lehetett Praevotius Erzsébet királynéja – de a
lengyel király nem kérhette meg a megfiatalodott Erzsébet kezét, mert akkor
éppen saját fia, nagy Lajos ült a lengyel trónon is – írja Rapaics
Raymund: A magyarság virágaiban (1932. Nagyon valószínű, hogy Szent Erzsébet
nevét és csodatételeit használta reklámfogásként.)
Ez tehát a cáfolat ami bevezetőmben is szerepel,
főszereplőnk nem lehet Árpád-házi szent Erzsébet, de rámutat arra hogy egy
szent életű királynéról lehet szó.
Íme a másik forrásunk:
Meurdrac,
Marie La chymie charitable et facile, en faveur des dames. 1666. CNRS Editions, 1999.
M. Chastrette
Professeur émérite à l'Université Lyon 1
Professeur émérite à l'Université Lyon 1
« L'Eau
de la Reine de Hongrie (1370)
L'Eau de la Reine
de Hongrie est la première eau parfumée, c'est à dire le premier alcoolat,
utilisé d'abord comme médicament mais aussi comme parfum. A base de fleurs de
romarin, elle se complique progressivement en incorporant d'autres plantes. La
date de 1370, généralement retenue pour la première apparition de cette eau,
est discutable. En effet, si l'on en croit Marie Meurdrac, la Reine de Hongrie qui lui a
donné son nom n'est pas celle qui régnait en 1370, mais Dona Isabelle qui
régnait en 1652. Marie Meurdrac [1]
écrit en effet : « En la Cité de Budes au Royaume de
Hongrie, du douzième d'Octobre mil six cent cinquante deux, se trouva écrite la
présente recette dans les Heures de la Sérénissime Isabelle,
Reine dudit Royaume.
« Moi Dona Isabelle Reine de Hongrie, étant âgée
de soixante et douze ans, fort infirme et goutteuse, ayant usé un an entier de
la suivante recette, que me donna un ermite que je n'avais jamais vu…… laquelle
fit tant d’effet en mon endroit, qu’en même temps je guéris et recouvrai mes
forces ; en sorte que paraissant belle à chacun, le Roi de Pologne me
voulut épouser : ce que je refusai …… »
Történelmi tények:
Magyarországon 1652-ben Gonzaga Eleonóra
(1630–1686) magyar királyné uralkodott III. Ferdinánd német-római császár, magyar
és cseh király feleségeként. 1651–1657 között királyné és 56 évesen halt meg.
Házasságuk előtt három évig üres volt a császárnői trón, mert 1649-ben a
császár második felesége Habsburg–Tiroli Mária Leopoldina belehal a szülésben. Mind
Marie Meurdrac 1666-ban, mind az őt idéző M. Chastrette - a Lioni Egyetem professzora - 2008-ban tévedett.
A német-római császár feleségét még csak véletlenül sem nevezik
egyszerűen magyar királynénak, bármilyen forrásról is legyen szó.
Budán még 1686-ig a török az úr, lévén ez a hódoltság időszaka, innen
nem írhatott levelet magyar királyné.
Van ugyan egy Izabellánk, János Zsigmond édesanyja, élt 1519-1559
közt, magyar királyné 1539–1559 közt és erdélyi kormányzó 1556-1559 közt, Budán
nem sűrűn tartózkodhatott.
Viszont mint a bevezetőben is írtam, nem véletlen és
senki sem keverte össze a neveket, Anjou
Izabella (Erzsébet) magyar királyné személyében értelmet kap az első két
forrásban szereplő más királynőnév, ez talán a legerősebb érv lehet mellette,
valamint életrajzi adatok is megfelelnek.
Mivel a Királynévíz egészen a kölni 18. századi elterjedéséig
töretlen népszerűségnek örvendett igazán érdemes foglalkoznunk vele, hiszen
akárhonnan nézzük is egy hungarikumról van szó.
A királynévizet az első világháború végéig az
olejkároknak nevezett magyar vándor árusok értékesítették. (Nagyon sok forrás
azt emlegeti hogy a cigányok állítólag királyi terjesztési joggal vitték szerte
Európában, de ennek valós nyoma nincsen.) Ők terjesztették a másik méltatlanul
elfeledett, hazánknak köszönhető illóolajokból készült gyógyhatású szert, a
balsamum hungaricum-ot is. Ezt többek között a tátrai törpefenyőből készítették
és sikerrel használták pl. bőrbetegségek vagy fogfájás kezelésére.
A királynévíz számos mesében feltűnik, mint pl. a Grimm
fivérek Csipkerózsikájában, amikor a királylányt mély álomba zuhanásából
királynévízzel próbálják felébreszteni sikertelenül.
Érdekesség,
hogy Versailles-ben létezik egy Ozmotéka – egyfajta parfümmúzeum –, ahol még
őrzik az eredeti, XIV. századi illatot, természetesen újrakeverve. Ebben a
múzeumban időrendi sorrendben tárolják az illatokat, és az első között szerepel
a magyar királyné vize.
Aki
ma szeretne venni Eau de Hongrie parfümöt, keresse Párizsban a Fragonard ház
termékei között. Igaz, csak férfi illatban árulják. :)
 |
| https://www.fragonard.com/en/catalog/20-10-10/eau%20de%20hongrie |
Minya Viktóriát is megihlette a parfüm története, az
Eau de Hongrie parfümjét mintázta róla, mely a Hedonist-sorozaton belül jelent
meg. Ez az illat viszont kifejezetten hölgyeknek készült.
 |
| http://viktoriaminya.com/hu/termekek/ |
Itt
található több receptúra fordítása is:
Források:
L'Eau de la Reine de Hongrie– Histoires de grands
parfums anciens et moins anciens – M. Chastrette, Professeur émérite à
l'Université Lyon 1. (franciául) http://www.udppc.asso.fr/paris2007/docactes/2007/92_05032008102508.doc
Meurdrac M. La chymie charitable et facile, en faveur
des dames.1666. CNRS Editions, 1999.
