Parfüm összetevők elnevezései - Játék a szavakkal

Játék a szavakkal, avagy egy kis segítség, ha a parfümiparban gyártott kedvencedet magad is elkészítenéd.

Borostyánkő

Forrás: Wikimedia Commons / Oxfordian Kissuth / CC BY-SA 3.0

http://www.nyest.hu/hirek/borostyan-es-borostyan

Az alapanyagok elnevezése nagyon sokszínű, van a latin elnevezés ami botanikai besorolás, aztán van a népi elnevezése, amiképpen a legtöbb gyógynövényt vagy illatanyagot évszázadok, néha akár évezredek óta nevezik, ez sokszor a külsejére utal vagy a legfőbb hatásának a jellemzése, ha számon tartják mint illatosító akkor az illat típusának behatárolása is lehet.

A beazonosításnál nehéz dolgunk van hisz ez nehogy országonként, de még tájegységenként is különböző. Ma már vannak urbánus elnevezések is, ezt hívják általánosságban használt neveknek, mert néhány esetben a népi elnevezés lassan kikopik a köztudatból, hiszen amióta eltávolodtunk a gyógynövényektől, azaz a gyógyszerekre hagyatkozunk ezeket az elnevezéseket már nem vagy  csak alig használjuk.

Az urbánus nevek közé tartoznak az általánosan élelemként használt illatosító összetevők elnevezései is, mint a csokoládé, vattacukor, praliné, tej, habcsók, tejszín, a méz különböző összetételei – tejes méz, mézes vanília, mézes karamell – valamint ezek keverékei és még ezernyi más lehet, aminek legtöbbje az utóbbi évtizedekben szivárgott át a parfümgyártás alapanyagai közé. Ide gyakorlatilag csak az nem tartozhat aminek nincs illata, bármi más igen, hiszen ma már mindenből lehet parfüm alapanyag akár szintetikus akár természetes formában is.

Tulajdonképpen ide kell soroljuk a fantázia elnevezéseket, azzal a kitétellel hogy ezek bizony sokkal régebbi korokból is származhatnak mint az urbánus életmód, de azért a közszájon forgó elnevezések közé soroljuk őket, ilyen például az én kedvencem a borostyán – ami egyáltalán nem a növényt jelenti hanem a követ, azaz egy már nagyon régen kihalt fenyő megszilárdult gyantáját.

Továbbá a parfümipar ámbrás és pézsmás elnevezéseit, ami takarhat növényeket, de szintetikumokat is, hiszen 1979 óta hivatalosan már sehol sem használhatnak állati alapanyagokat mert az állatfajok amikből kinyerték az illatosító összetevőket kihalófélben vannak.      

Tehát nincs könnyű dolgunk, pláne ha parfümöt akarunk készíteni, hiszen összetevőik felsorolását gyakran idegen nyelvű oldalakon is ellenőriznünk kell, mert nem túlzás hogy ahány ház annyi szokás – ide vonatkoztatva annyi felsorolás. :)

Elsőként mindig igyekezzünk a parfüm gyártójának oldaláról tájékozódni, de bizony akadnak akik csak alig néhány összetevőre utalnak, vagy még erre sem így tovább kell kutakodnunk.

A lehetséges forrásokra később visszatérek, de most még jöjjenek tovább az elnevezések.       

A legkönnyebb dolgunk akkor van ha sikerül a tudományos névre rátalálnunk, ezzel lehet a legtöbb tévutat kikerülni.

A biológiában a fajok mindegyike tudományos nevet visel, amelyet latin névnek, illetve rendszertani névnek is szoktak nevezni. A fajok tudományos nevei két szóból álló, kettős (binomiális vagy binominális) nevek. Az ilyen nevek (binomenek) rendszerét kettős nevezéktannak (binomiális/binominális nomenklatúrának) is nevezik.

Az aktuális rendszertani besorolás szerint a Növények (Plantae) országa az Eukarióták domén része. A további kategóriák: törzs (divisio), osztály (classis), rend (ordo), család (familia), nemzetség (genus), faj (species). Egy faj tudományos neve a nemzetség és a faj latin nevéből áll: pl. a fehér liliom (Lilium candidum) esetében a Lilium a nemzetség, a candidum a faj megnevezése.

Tudományos nevezéktan

Forrás: http://slideplayer.hu/slide/2224674/

A latin elnevezés nagyban segíthet, még akkor is ha mondjuk egy egyszerű virágról van szó, hiszen például a fent említett liliomból is nagyon sokféle van, melyek különbözőképpen illatoznak. Sajnos ez sem könnyen járható út, hiszen ha meg is találjuk az összetevők felsorolását ott nagy eséllyel a fent említett nemzetségnévnél több nem szerepel. Ekkor segítség lehet ha körülnézünk a különböző parfümös oldalakon, blogokon, hátha a fórumokban, hozzászólásokban találunk valami utalást, ha nem találunk semmit akkor marad az orrunk és a pénztárcánk mert meg kell venni többfélét és a belőlük kinyert illatot összehasonlítani az elkészítendő parfüm illatával. Még mentőöv lehet ha kérdéseket teszünk fel az említett oldalakon, de ugye ahány orr annyi illat, így bizonyosság nincsen.

Most jöjjenek azok az oldalak ahol tájékozódhatunk vajon milyen illatpiramis alapján működik kedvenc parfümünk:

Először amit fent említettem a gyártó oldalára érdemes ellátogatni, ha van információ jegyezzük fel mert azért ők tudhatják a legtöbbet saját összeállításukról.

Következő lépés a különböző kereskedő portálok, sok helyen jeleznek ilyesmit, például:

http://www.iparfumeria.hu

http://www.parfumneroli.hu

http://www.leparfum.hu/

http://www.parfumaria.com

http://www.illatfelho.hu/

http://www.parfumo.net

http://www.parfumbolt.com

http://www.parfum.hu/

http://www.parfumhaz.eu

http://legjobbillatok.hu

Van egy olyan oldal amit előszeretettel használok mert jelzik rajta a felhasználók preferenciáit, tehát hogy ki milyen illatot érez ki a parfümből és még némi jellemzés is található az illatokról:

http://www.fragrantica.com

Aztán a blogok:

http://parfumblog.hu

http://kremmania.hu/

http://illatoskert.com

Mint említettem egy-egy összetevőt több névvel is illethetnek, csak néhány gyakrabban használt, de bonyolultabb vagy problémásabb elnevezést említek:

Cassis (kasszia). Illat profil: fekete ribizli levelek és rügyek, más néven a bourgeons de cassis, jellegzetes zöld és ammónium, illata emlékeztet a "macska pisi"-re.

Néha a fekete ribizli összes részét értik ez alatt tehát a bogyókat is, néha csak az aromás-leveleket, szárakat, rügyeket. A profil inkább friss és zöld mint gyümölcsös.

Feketeribizli abszolút származhat a rügyekből mint a per Biolandes-nél, aki franciaországi Le Sen és Valréas régiók termelője, máshol a növény leveleinek desztillált kivonatát értik ez alatt (például egy parfüm Aurelien Guichard), egy a sárgától a sötétzöld színig terjedő pasztát hoznak létre, ami jellemzően fűszeres-gyümölcsös-fás illat megtartva egy friss, még savanykás árnyalatot, enyhén fenolos formában.

A szintetikus parfümökben felhasznált fekete ribizli rügy abszolút keverék különösen jól érezhető benne az allyl amyl glycolate (modern megnevezés "ananász" -szerű fémes pézsmaillatú jegye), a ambrettolide (könnyű növényi illatú pézsma), benzoin (édes gyanta), benzil-acetát (gyümölcsös, virágos jázmin típus), Buch levél olaj (megszilárdítása érdekében használt macskás profil), a narancs és a citrusfélék, a ciklámen aldehid, béta-damascone (rózsás gyümölcsös), béta-jonon (ibolya), ethyl maltol (a vattacukor illata), heliotropin, galbánum (keserű zöld gyanta), tölgymoha (fa zuzmó keserű koromsötét profil), jázmin abszolútumok és a különböző málna ketonok.

Azért az szögezzük le, hogy általánosságban a fekete ribizli gyümölcsének illatát megkülönböztetik a levelek és rügyek illatától, ez különösen a niche parfümök világára igaz, így a kasszia nem a gyümölcsöt jelenti.

Más megközelítésben a Cassis a fekete ribiszke nektár / gyümölcslé, amelyet ezután gyakran vált egy szirup, szíverősítő vagy likőr, ebben akár a friss levelek, hajtások és rügyek is benne lehetnek. Néha pedig ribizli borok fantázia neveként szerepel.

Találkoztam olyan jellemzéssel is, ami az akácvirágra akasztja rá ezt az elnevezést, de a fent leírtakból látható hogy ez téves behatárolás.

Borslevelű kasszia (Cassia barclayana)

Forrás: http://www.kolibrikerteszet.hu

Fűszerillatú kasszia (Senna corymbosa)

Forrás: http://www.edenkert.hu

A Cassia nemzetségbe sok növény tartozik, vannak közöttük, évelők, díszfüvek, cserjék és még fák is, de a Cassis illatanyag nem ezekből származik, viszont ha megnézzük a virágaik formáját talán választ ad rá miért sorolják néhányan az akácokhoz a kassziát, mint fent látható például, és a következő képeken is:

Cassia marilandica (Marylandi kasszia)

Forrás: http://www.treemail.hu

Csak hogy legyen egy rózsaszín gyönyörűség is:

Rózsaszín kasszia (Cassia grandis)

Forrás: http://www.kolibrikerteszet.hu

Tehát: a kasszia mint növény nem alapanyaga a cassis, azaz magyarul a kasszia elnevezésű illatprofilnak! Ígérem innentől kezdve már csak az illatokhoz tartozó fotókat szerepeltetem.

Black Currant, ha a parfüm alapanyagai között a fekete ribizli gyümölcse is előfordul akkor inkább ezt az elnevezést használják.

Illat profil: savanykás gyümölcs benne a nagyon jellegzetes ammónium "macska pisi" jegy. Közismert nevén bourgeons de cassis a francia ipar elnevezése, ez elsősorban a szintetikus változatra utal, amiben gyakran nem különítik el a két illatprofilt egymástól, de ha természetes anyagokkal dolgozunk, inkább a gyümölcsös jegy használatára van lehetőségünk.  

A kasszia egyértelműen a fekete ribizli rügyeit, hajtásait, bimbóit jelenti, míg ha az illatjegy megnevezése fekete ribizli akkor az elsősorban a gyümölcsös profilt jelenti.

Forrás: http://www.nektaria.hu

Mandula Almond – azért tartozik a bonyolultabb jegyekhez mert létezik édes és keserű változata is, annak ellenére hogy a parfümök nagy részének leírásában nem szerepel nagyon gyakran használják, manapság különösen divatos.

lat. Prunus amygdalis var. amara (Rosaceae)

Group: Fruits and Vegetables

Illat profil: puha, ehető, lédús, édes-keserű jegy általában két oldalán vanília és vanília virág profillal. Ennivaló, gyerekes, gourmand.

Mandula

Forrás: fulltiszta.com

Anise Ánizs

lat. Pimpinella anisum

Csoport: Fű és zöld kompozíciók

Illat profil: az ánizs illata, a gazdag anetol emlékeztet a medvecukorra. Ugyanabba a családba illatok mint a tárkony és édeskömény (szintén anetol gazdag). Nagyon népszerű parfümökben is megtalálható, mint a L'Heure Bleu.

A Földközi-tenger mellékéről származik, de már nagyon sokfelé termesztik, így nálunk is. Már az ókori Egyiptomban is használták fűszerként; az ókori Keleten fizetőeszköz is volt. Pannóniába a római katonák hozták be. A középkor kedvelt fűszere volt.

Illatanyaga: 2-5% (80-90% anetoltartalmú) illóolaj. Magvaiból vízgőzzel illóolajat párolnak le. Származási helyétől függően az ánizsmagból 6–9% ánizsolaj vonható ki. Gyógyhatása.

Az ánizst étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, hurutoldó, idegerősítő, felfúvódást szüntető, gyomor-, bél- és epebántalmak elleni szerként is használják. A gyermekgyógyászatban mint szélhajtó szinte nélkülözhetetlen.

Ánizs:

Forrás: www.gyulaihirlap.hu

Amber Borostyán
Csoport: Állati forrásokból

Illat profil: édes, gyantás, kényelmes és meleg, gyakran inkább púderes jegy, újraalkotás egy keverék a balzsamra, általában labdanum, benzoin, vanília, styrax és balzsamfenyő vagy ezekből néhány kombinációja. Az alapértelmezett keleti jegy.

Borostyánból – a báj csodálata és a kegyelemé, különböző elnevezések amelyekkel mint verset írják le dicsérő szavakkal. Olyan kifejezések mint a Tears of the Sun, a tigris lelke, edzett méz, megkövült fény, ablak a múltra, skandináv arany és még sok más. A tudósok szerint ámbra, a megkövesedett fagyanta amit évmilliók alkotnak.

Az illatos gyantát nevezik szerves drágakőnek is, a megkeményedett gyanta a mára már kihalt Pinus succinifera, és más fákból származik. Az a megállapítás tette borostyánt a tudósok és az emberek érdeklődésének középpontjába, hogy birtokolja növények és rovarok maradványait, amelyet először csapdába ejtett majd megőrzött, valamint hogy a kutatások alapján kiderült, hogy kora több millió éves. És így nem csak azt tudhatjuk, hogy az élet létezésének korai lenyomatát tartalmazza a földről, hanem azt is hogy amit a kezünkben tartunk borostyánkő talán már a dinoszauruszok kora körül keletkezett. Csak érdekességképpen teszem hozzá hogy a ma létező növények közül ezzel nem sok dicsekedhet, amiről biztosan tudhatjuk hogy ilyen korú azok talán csak a cikászfélék, meg néhány fenyőfaj de ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Ami biztos: a borostyánkő azért hatott az emberekre mindig is varázserővel, mert jóval megelőzte az emberiség keletkezésének korát. Továbbá az egyetlen kő ami éghető, épp ezért manapság már nem is nevezik kőnek inkább gyanta fosszíliának.

Borostyánkövek

Forrás: http://www.life.hu

Labdanum

lat. cistus ladanifer

Balzsamosszuhar illóolaj

Egyéb elnevezések: cistus, labdanum, Rock Rose. A cistus elnevezésen néhol inkább egy keveréket értenek. Jótékony tulajdonságai elismertek a kozmetika terén: erőteljes hegesítő, összehúzó hatású, tónusjavító, bőrfeszesítő. Hasznos szolgálatot tesz az érett, rugalmatlan arcbőr és a aknés, zsíros arcbőr ápolásában, sebek, pattanáshelyek utókezelésében. Kitűnő vérzésgátló és hegesítő. Balzsamos, fás illata nagyon különleges, egyeseknek tetszik, másoknak nem. Álmatlanságra, nemi hidegségre, szellemi lustaságra.

Labdanum

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Balzsamos_szuhar

Castoreum kasztoreum

Az illat egy hódfajta elnevezéséből ered. Ma már nem vagy alig használt, de szintetikus formuláját annál inkább szeretik, összetétele rendkívül változó lehet, így az illata is, tehát nem jelent egységes illat profilt. Összegezve a pézsma, azaz mósusz profilt testesíti meg.  Amennyiben a kedvenc parfümökben ez megtalálható nemigen kaphatunk segítséget sehonnan, van némi tippem milyen irányba induljunk de ez még nem forrt ki bennem így a kérdést most elnapolnám. 
      

Növényi helyettesítő források:

Castoreum illatösszetevő olajos magvakból Indiából rendelhető, mivel a hód ivarszervéből nyert illatanyagot nem ismerem, így csak találgatni tudok mennyire hasonlíthat rá. Az állat megcsonkítását sajnos még mindig végzik néhány helyen az 1979-es tilalom ellenére, tehát hozzá lehet jutni, de részemről mereven elzárkózom az ilyen gyanús beszerzési forrásoktól, és ezt javaslom mindenkinek. Különösen hogy bár szerencsétlen pára túlélné a procedúrát mégis inkább megölik. Az állatfajok kipusztításának pedig csak akkor lesz tényleg vége ha majd SENKI sem vásárol ilyen forrásokból. Az állati forrásokból eredő illatalapanyagok az ámbráscet kivételével (ami emésztőváladék lehet, arra vonatkozóan hogy tényleg az ámbrapolip „maradéka” a gyomorban már megoszlanak a vélemények), mind az ivarszerv csonkításából eredeztethetőek, beleértve a hódot, a cibetmacskát és a pézsmaszarvast is. Ennek köszönhető hogy ezek a fajok kihalófélben vannak, az ember nagy illatos jókedvének ez volt az ára, így szerencsére a parfümgyártók a társadalom elítélése miatt sem a vásárlóik már, ők szintetikus változattal dolgoznak, míg a niche manufaktúrák a nanotechnológiához nyúltak, nanoprint-nek nevezik azt az eljárást amikor az eredeti illatot más természetes összetevőkből alkotják újra, de ez a piacon még nem elérhető.     

Castoreum illatprofil olajos magvakból

Forrás: http://www.tradeindia.com/fp62170/CASTOREUM.html

Létezik olyan növény ami hasonlíthat az illatprofilra, például:

Pediomelum castoreum (S. Watson) Rydb.
Közismert nevén: beaver Indian breadroot. Beaver Dam scurfpea. Őshonos a sivatagok metszéspontja körül: Kalifornia, Nevada és Arizona.

Pediomelum castoreum (S. Watson) Rydb.
Forrás: http://plants.usda.gov/core/profile?symbol=PECA24

Margaret Williams. Provided by Nevada Native Plant Society.

Nem tudok róla hogy Európában elérhető lenne, az ITIS Report szerint védett fajnak minősül, így nem is használható fel illatösszetevőként.

A Mályvavirágúak rendjének (Malvales) képviselői az egész világon megtalálhatóak, ugyanazok az elnevezések sok helyen más és más növényt jelölnek, de az is előfordulhat hogy ugyanaz a növény területenként más besorolást kapott. Neve mindenütt sajátos illatából eredeztethető:

Pézsmamályva (Abelmoschus moschatus)-(syn. Hibiscus abelmoschus) Illatos ábelfű, Ambrette, Ornamental Okra - az illóolajat a növény magtokjából nyerik, talán ez lehet a mályvarózsa mert virágzata jobban hasonlít a rózsára mint a többiének. [syn: (abelmosk) (pézsma mályva), (Hibiscus moschatus)]

Az Ayurvédikus gyógyítás használja. Ázsia trópusi részein őshonos.

A valódi okra a következő alfajt jelenti: Abelmoschus esculentus [syn: (Okra), (gombó) (lady's ujja), (Hibiscus esculentus)]. Szélesebb körben termesztik: Egyesült Államok, Dél-és Nyugat India.

Ez pedig egy ismertebb összetevő a White Musk alapanyaga: Abelmoschus ficulneus - (syn. Hibiscus ficulneus). White Wild Musk Mallow.

Pézsmamályva (Abelmoschus moschatus)

Ambrette by Bob Richmond

Musk. Author: Marina Milojević (Mary)

Forrás: http://www.fragrantica.com/notes/Musk-4.html

Pézsmamályva (Abelmoschus moschatus)

Abelmoschus moschatus subsp. tuberosus
Photo: Keith Townsend

Ausztráliában is őshonos

Forrás: http://anpsa.org.au/a-mos.html

A most következő növény szintén a pézsmamályva nevet kapta, de alapvető eltérés az előzőekhez képest hogy ennek nem a magtokjából nyerik az illóolajat hanem a kissé pézsma szagú lombozatából, nevét is innen kapta:

Pézsmamályva (Malva moschata) [syn: (mus rose), (musk mallow)]

Mint látható ennek az elnevezése is lehet mályvarózsa. Az Egyesült Államokban adventiv növénynek számít.

Bohócvirág (Mimulus moschatus)

Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica)

Illatos cickafark (Achillea moschata)

Pézsmagémorr (Erodium moschatum)

Pézsmaillatú kőtörőfű (Saxifraga moschata)

Pézsmaboglár (Adoxa moschatellina) pézsmafű, békaboglár.

A növények rendszertani kibontása túl nagy anyag lenne, így egy új bejegyzést kíván, hamarosan ebbe is belefogok, jelen cikkben csak érzékeltetni akartam hogy mennyi forrás áll rendelkezésünkre ha nem akarunk állati eredetű alapanyagokkal dolgozni, és hogy a niche manufaktúrák körülbelül milyen irányba indulhattak mikor helyettesítőket kerestek.

Pézsmamályva (Malva moschata)

Malva moschata 'Rosea' Musk Mallow

Forrás: http://www.wyevalegardencentres.co.uk/item/Herbaceous-Perennials/Rosea/JVP

Annyit azért még hozzátennék, hogy néhány állatvédő szervezet pont fenntartási forrásként forgalmaznak állati forrásból eredeztethető illatanyagokat, számukra ez engedélyezett, mert kisebb részben az állatállomány természetes módon elhullott egyedeiből nyerik ki alapanyagaikat. Nagyobb részben pedig olyan invazív fajokból nyerik ki melyek elterjedése káros hatással van a helyi élővilágra, ilyen például a pézsmapocok (Ondatra zibethicus), mely faj eredeti élőhelye Észak-Amerika, de sok állat elszabadult az Európában és Oroszország ázsiai részén létrehozott prémfarmokról. Az állat kilövése engedélyezett, sőt szorgalmazott, mert mára szinte lerohanta Európát, nálunk például Sopron környékén szinte kiirtotta a korábban gyakorinak számító folyami rákot. A veszélyes özönfajok kiszorításáról szóló uniós rendeletet 2014 októberében fogadta el az EU.

A pézsmapocok hímjének hasán a nemi szervek szomszédságában egy apró, körte formájú, kifelé nyíló mirigy van, ami fehér, olajos nedvet választ ki. Ennek szaga erősen hasonlít a pézsmaszarvas hasonló mirigyében kiválasztott pézsmára, innen nevének első fele, a pézsma.

Ismerek olyan állatvédő és az uniós rendeletet végrehajtó szervezeteket Olaszországban és Franciaországban akik engedély alapján működnek, közös jellemzőjük hogy eszméletlenül drágán adnak mindent, ha valakit ez komolyan érdekel küldök elérhetőséget. Egyetlen valós ok létezhet arra, hogy ezeket a forrásokat használjuk ez pedig a bennük fellelhető természetes a feromon forrás. A feromonok a természetben megtalálható kémiai vegyületek, melyek fellelhetőek az állatokban és az emberekben is egyaránt, tulajdonképpen a legalapvetőbb információforrás. Az adott faj más egyedeiből váltanak ki viselkedésbeli reakciókat. Minden állatfaj rendelkezik vele, gyakorlatilag a szaporodás miatt az élet kulcsmotívuma. A fent jelölt fajok érdekessége abban rejlik, hogy feromonjuk kémiai összetétele nagyban hasonló az emberéhez. Ez a természetes feromon forrás több betegségnek jelent gyógyírt, majd egyszer születni fog egy poszt amelyben ezt részletezem, ide most csak annyit hogy mivel a mesterségesen előállított molekulákról bebizonyosodott hogy jelentősen károsítják az élő szervezeteket, ezek nem vagy alig kerülhetnek kereskedelmi forgalomba és mindenkit óva intek attól hogy bizonytalan távol-keleti forrásoktól szerezzen be ilyesmit. De ha bárkinek szüksége van természetes feromonra, mint írtam szívesen elküldöm azokat a szervezeteket ahonnan legálisan beszerezhető az ellenőrzött összetevőkből való formula.   

Olibanum (Frankincense)

lat. Boswellia carterii (Burseraceae)

Group: Resins and Balsams

Fenyőtömjén illóolaj

További nevek: tömjén, Olibanum, Luban

Egy évezredek óta használatos misztikus olaj, gyógyászati, kozmetikai, aromaterápiás és lélektani alkalmazásokkal. Tompítja a hegeket, csökkenti a gyulladásokat, segít a pattanásos felületeken, fiatalítja a bőrt.

Megkülönböztetendő a következőtől: Incense – tömjén.    

Fenyőtömjén

Frankincense olibanum resin

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Frankincense

Cloves

lat. Syzygium aromaticum, Eugenia Caryophyllata

Eugenia caryophyllata Thung. [syn.: Syzygium aromaticum (L.), Merill et L. M. Perry]

Group: Spices

Szegfűszeg illóolaj

Illat profil: Orientális-fűszeres. A szegfűszeg szárított bimbója (néha rügye) egy fának Mirtuszfélék családjából. A szegfűszeget díjazzák fűszerek között meleg, édes és aromás íze miatt. Az örökzöld fáról a kibomlatlan virág bimbókat gyűjtik be amíg az rózsaszínes árnyalatú. Amikor a szegfűszeg rügyek kiszáradnak kapják meg jellegzetes barna színűket. Ez a fűszer őshonos Indonéziában, de ma már a világ minden konyhájában használják. Nagyon illatos és zamatos, gyakran használják a tömjénnel együtt, és a parfümgyártáson kívül hangyariasztó alapanyaga is lehet. Egy erőteljes baktériumellenes, gyulladásellenes illó, rendkívül hasznos a szájüregben fellépő gyulladások, gombásodás, vírusos fertőzések, esetén. Fájdalomcsillapító, hegesítő, általános serkentő hatású.

Szegfűszeg

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/11073

Az eredeti hivatkozás már nem elérhető, csak egy hozzáférést találtam: https://www.facebook.com/zoldzengoegyesulet/

Guaiac Wood

lat. Bulnesia sarmienti
Other names: Palo Santo, Champaca Wood, Palo Balsamo

Group: Woods and Mosses

Guajakfa illóolaj

Illat profil: Egzotikus fás megjegyzés olyan kátrány-szerű fenolos aspektusai vannak, ami által füstös, aszfaltos jegy parfümökben. Hozzájárul az olyan sérülések és makacs irritációs bántalmak gyógyításához, ahol a bőr egyéb kezelésekre nem reagál. Sűrű kivonat, szobahőmérsékleten megszilárdul. Kellemes illatú. Parfümök készítésében illatrögzítőként is használják. Palo Santoból származik, az Élet Fája. Sokan hasonlítják a vetiver illatához, de valójában azért annál balzsamosabb jegyként tartjuk számon. Nagyon népszerű niche illatszerek körében.

Guajakfa

Palo Santo wood

Esxence 2015: Interview with Sara Carner, by: Serguey Borisov.

Forrás: http://www.fragrantica.com/news/Esxence-2015-Interview-with-Sara-Carner-6802.html

Styrax – benzoeviasz esetleg benzoegyanta - azért tartom fontosnak írni róla mert bár két egymáshoz hasonló mégsem ugyanolyan illatról beszélünk. A Styrax névvel jelölt a Styrax nemzetség szumátrai fajta fájából eredő alapanyagot tartalmazza, egyszerű elnevezéssel benzoe, viszont ha benzoint látunk leírva az a sziámi fajta fájából eredő alapanyagot jelöli.

lat. Styrax benzoin

Group: Resins and Balsams

A benzoeviasz egy balzsamszerű viasz, melyet számos országban, Délkelet-Ázsiában honos, a Styrax nemzetségbe tartozó fa kérgéből nyernek. Fő összetevője a benzoesav. Számos területen alkalmazzák, például egyes parfümökben, gyógyszerekben és élelmiszerekben is előfordulhat.

Két fő benzoeviasz fajta van: sziámi és szumátrai. A sziámi fajtát a Styrax tonkinensis fából állítják elő, mely Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában, és Vietnamban honos. A szumátrai fajtát a Styrax benzoin fából állítják elő, mely Szumátrán őshonos. Mindkét fából hasonló módszerrel nyerik a benzoeviaszt, azaz a fák kérgét megsértve azok védekező váladékként választják ki a benzoeviaszt. A benzoeviasz kedvelt összetevője a parfümöknek, mert saját, kellemes illattal rendelkezik, valamint megköti, és csak lassan bocsátja ki a hozzá kevert egyéb illatanyagokat.

Előszeretettel és igen régóta használt parfüm összetevő, a további elnevezéseivel találkozhatsz a parfümök összetevői között: benjámin fa gumi, loban (Arábia), kemenyan (Indonézia and Malajzia), onycha, and Sumatra benzoin tree. Egy félreértés is tisztázandó itt: a Storax vagy "Levantei styrax," nem tartozik a benzoeviasz félék közé.

A benzoeviasz használata az ókorba nyúlik vissza.

Styrax benzoin

Bár nem vagyok róla meggyőződve hogy valóban az, inkább tűnik úgy mint egy Styrax japonicus.

Forrás: http://gaiasgold.com/wp-content/uploads/2014/05/Benzoin1.jpg

 Benzoin

lat. Styrax Tonkinensis

Group: Resins and Balsams

Benzoin egy olaj kivonva fa kérgéből nyert viaszból. Ez egy gyakori összetevője a füstölőknek, parfümöknek, élelmiszer ízesítőanyagoknak, gyógyászati értékét mint vérzéscsillapító, fertőtlenítő és inhaláló szer állapítják meg. Illatrögzítőként is használják.
Benzoin figyelemre méltó fixáló tulajdonságokkal rendelkezik, egyedülállóan emlékeztető vanília aromával így egy kívánatos összetevője a parfümöknek és a tömjénnek, különösen Ázsiában és a Közel-Keleten.

Manapság már előfordul hogy a kereskedelemben nem különböztetik meg hogy a sziámi vagy a szumátrai fából eredeztetik-e az alapanyagot, mert a másodikból is állítanak elő olajat, pedig van javasolt elnevezés, ez a következő: S. tonkinensis - Siam benzoin, S. benzoin - Sumatra benzoin.

Styrax Tonkinensis

BENJUI SUMATRA RESINOIDE (styrax tonkinensis craib)

Forrás: www.euma.com.ar

Most pedig az egyik gyakran alkalmazott összetevőről részletesen - azért róla mert nálam ő a leg-leg a kedvencek között:

Borostyán – a parfümgyártás legkülönlegesebb alapanyaga, tulajdonképpen egy fantázia alkotta szülemény, persze ez nem azt jelenti hogy az illatos gyantának ne lenne tényleg különleges illata, álljon itt néhány szó helyettem a Wikipédiából: 

„Főbb tulajdonságai:

A borostyánkő kis fajsúlya miatt fennmarad a víz színén, a középkori halászok így gyűjtötték legkönnyebben.

Hőre lágyul és formázható, könnyen meggyullad, fenyő és tömjén (na meg ki tudja mit...) illatot ad, kormozva elég. Dörzsölésre statikus áramot vesz fel, s mivel a görögök elektronnak nevezték a borostyánkövet, innen ered az elektromosság szó. Tehát éghető anyag, s ezzel az egyetlen éghető díszkő.

Híres arról a tulajdonságáról, hogy kitűnő állapotban őrzi meg a még képlékeny állapotában beleragadt kisebb állatokat, elsősorban ízeltlábúakat. Ilyen állatzárványból eddig több mint 2600 fajt határoztak meg, növényzárványokból pedig következtetni tudnak a földtörténeti korok flórájára.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Borosty%C3%A1n_%28fossz%C3%ADlia%29

Azt persze leszögezhetjük hogy a jelenleg Amber, azaz Borostyán néven alkalmazott illat több összetevőt is tartalmaz mint a fent jelölt fenyő és a tömjén, ha a szintetikus illatgyárakról gondolkozunk akkor be sem lehet határolni, ha pedig a többnyire természetes alapanyagokat felhasználó niche parfümházakról akkor sincs könnyű dolgunk. Kizárólag azon az úton érdemes elindulni hogy elkészítendő parfümünk karakterébe illeszkedő komponenst veszünk figyelembe, így egyáltalán nem biztos hogy valóban a borostyán illatát fogjuk alkalmazni, de legalább harmóniát alkotunk. Közkeletű tévedés hogy az amber kifejezés egyenlő az ámbrával, ez nem csak hogy nem igaz de mint illat két különböző variációt takar, és ezzel már a legkorábbi időkben tisztában voltak. Az tény hogy az amber illatkomponensben van ámbra jellegű összetevő de van sok más is. Az ámbra jól meghatározott állati forrásra vezethető vissza, míg a borostyán mint említettem egy újrakomponált fantázia illat, ami még az eredeti gyanta illatforrásától is különböző. Manapság leginkább édesebb mint fásabb illatok elegyét jelenti, tehát való igaz hogy közelebb áll az ámbrához mint az eredeti gyanta illatához, és mindkettő alapértelmezett orientális (keleti) illat, de míg az ámbrát elég könnyű behatárolni addig a borostyánt mint említettem szinte lehetetlen.

Borostyánkövek

Forrás: http://dragako-biblia.atw.hu/szdraga.html

   

Leírom az általam alkalmazott módszert hátha másnak is segítségére lesz:

A borostyán éppen különlegessége során nem besorolható illatjegy szintjén sem, nagy általánosságban inkább tartozik az alapjegyek közé, de ezt igazán csak a felhasznált összetevők fényében jelenthető ki bizonyossággal, ma már minden jegyben alkalmazzák.

Ennek megfelelően járjunk el mi is, tehát ha összeállt a három üveg tartalma, tehát készen van a fej,-szív,-és alapjegy kezdjünk csak el gondolkodni mi is legyen, tegyünk magunk el a következő illóolajokat és kivonatokat: labdanum, benzoin, vanília, styrax és balzsamfenyő.

Kis papírra vagy fültisztító pálcikára csöppentsünk mindből egy-egy cseppet, majd legjobb ha behunyt szemmel (hogy kizárjunk minden más érzékszervünket) közelítsük orrunkhoz a jegyeket tartalmazó üvegeket és a felsorolt illatokból mindig egyet-egyet, érezni fogjuk ha oda nem illőt tapasztalunk, a többit használjuk csak fel bátran az összetevők közül.

Ez a módszer a parfüm alkotás bármely folyamatában felhasználható ha bővíteni szeretnénk az összetevők körét de nem tudjuk melyiket válasszuk.

Van másik alkalmazási lehetőség is, ekkor a borostyánra mint alapvető komponensre fűzzük fel az illatkompozíciót, tehát ezzel kezdünk, így még a jegyek összeállítása előtt tesszük magunk elé a fenti lehetséges alapanyagokat és a fent leírt módszerrel kiválasztjuk milyen vonalon akarunk haladni, majd egy külön üvegben megalkotjuk először csak a borostyán illatát. A folyamat során minden összetevőjéből csak néhány cseppet adunk az üvegbe, majd ízlésünknek megfelelően adagolunk újabb és újabb cseppeket. A későbbiekben pedig minden jegyet ehhez igazítva alkotunk meg.  

Most búcsúzom, de tudom ha alapanyagokról van szó a téma kimeríthetetlen, így fogok még írni azokról a lehetséges belevalókról amik kissé bonyolultabbak vagy zűrösebbek mint a nagy átlag, de addig is ha van kérdés tegyétek fel nyugodtan, amint időm engedi igyekszem majd kimerítően válaszolni mindenre. :)

Szép napot!

Pintér Zsófia

2016. február 3.  

Felhasznált irodalom:

Rácz János

Növénynevek enciklopédiája: Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Publication date 2010.

Kiváló gyógynövénykereső:

http://www.patikamagazin.hu/gyogynovenyek

Naturportal, gyógynövény, természetes gyógyulás hitelesen.

http://naturportal.hu/gyogynovenyek/abelfu_illatos

Kislexikon:

http://www.kislexikon.hu/gemorr.html

Tudományos nevezéktan

http://slideplayer.hu/slide/2224674/

Illatok besorolás és felhasználásuk:

http://www.fragrantica.com

Wikipedia, a szabad enciklopédia:

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9zsmam%C3%A1lyva

https://en.wikipedia.org/wiki/Malva_moschata

https://en.wikipedia.org/wiki/Abelmoschus

https://en.wikipedia.org/wiki/Abelmoschus_moschatus

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9zsmabogl%C3%A1r

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9zsma

https://en.wikipedia.org/wiki/Styrax_benzoin

https://en.wikipedia.org/wiki/Benzoin_resin

https://en.wikipedia.org/wiki/Styrax

http://www.wikiwand.com/en/Styrax

A területenként meghonosodott elnevezések értelmezése tekintetében segítségül hívtam az:

Angol nyelvű szótárt:

http://hu.w3dictionary.org/index.php?q=abelmoschus+moschatus

Az invazív fajok elleni küzdelemről:

http://www.jogiforum.hu/hirek/32581